FILOZOFIA TÉTELEK
|
Filozófia Filozófia Középkor ? Újkor Teocentrikus Individualizmus, naturalizmus Francia: racionalizmus szellemes, magasröptű Angol: empirizmus, pozitivizmus gyakorlatias Német: idealizmus mélyenszántó kritikus, szkeptikus Az Abszolutum elválik Istentől A részből kiindulva vizsgálja az egészt I. reneszánsz II. racionalizmus, empirizmus, felvilágosodás III. Kant, német idealizmus IV. Legújabb kor Reneszánsz Antik kultúra felélesztése (naturalista individualista humanizmus) Itáliából indul, kiegyensúlyozatlan átmeneti kor Hatások: Platon, Aristoteles, stoicisums, epikureismus, skepticismus Nicolaus Cusanus: ismeretelmélet: véges (megismerhető) ? következtetés ? végtelen (nem megismerhető) ? feloldása: intuitív ismeret, felfogható az Abszolutum is, Istenre vezet vissza mindent A tökéletlen és tökéletes közti áthidalhatatlan távolságot Krisztus segítségével lehet áthidalni Giordano Bruno: Isten nem transzcendens, hanem teremtő-természet Metafizikai minimum - substancia - pont - atom A metafizikai megismeréshez nem elég az érzéki tapasztalat Kora divatos eszméit fejezte ki. Máglyahalálra ítélte az inkvizíció Természettudományok fejlődése, matematikai törvényszerűségek felfedezése, mechanisztikus értelmezés Metafizika: Istenre az ember tulajdonságaiból következtet Vallási egységre törekvés Geocentrikus világkép bukása ? individualizmus fejlődése A világ értékét az ember adja ? autonóm ember eszméje Hatalmi eszme ? Morus Tamás (utópisztikus idealista, humanista) Hugo Grotius: természetjog, népfelség, emberi méltóság és szabadság Még él a skolasztika XVII. XVIII. Szd. Racionalizmus: ész filozófiája. Gondolkodás, fogalomalkotás Descartes: kételkedés A kételkedésben nem kételkedhetünk ? Gondolkodom, tehát vagyok Tudati igazság: immanens igazság (szubjektív) Ideák: végtelen szubsztancia (Isten), kiterjedt test, nem kiterjedt test (tudat) Primer és szekunder minőség Isten túl tökéletes ahhoz, hogy emberi gondolat hozza létre ? létezik (2. bizonyosság) Isten nem akar becsapni ? a külvilág is létezik (3. bizonyosság) Szubsztancia: létéhez nem szükséges más léte ? csak Isten ? nincs önállóság, szabadság, etika A test és a lélek csak Istentől függ ? egymástól függetlenek Lélek = tudat Testek matematikai és fizikai leírása ? mechanizmus Tanítványa: Pascal: egyes ? általános; Isten kinyilatkoztatása fontosabb, mint a filozófiai Istenkép Spinoza: etika = emberré válás = egység a léttel, Istennel, Szeretettel Tulajdonságai csak létező dolgoknak lehetnek. Végtelennek végtelen tulajdonságai Isten = lét = természet (egyedüli szubsztancia) (Szükségszerűség-tan) Leibniz: Fáradozik a katolikusok és protestánsok egyesítésén Nem tagad, nem vitatkozik, az igazságot keresi mindenben. Monasz: rész, mely az egészre utal. A dolgok lényege (atomizmus, mechanizmus) Szubsztancia: hatékony, erőkifejtésre képes létező Létmódok: mekkora erőt képes kifejteni, mennyire van jelen benne a monasz. Isten: monaszok monasza, legteljesebb aktivitás A mi világunk a lehető legjobb. Cél a szellemivé válás. (Isten képmása) A velünk született eszmék és az ész-igazságok fontosabbak a tény-igazságoknál. Van, amire csak gondolkodás útján juthatunk el. A jog forrása az abszolút igazság. A hatalom csak érvényesüléséhez szükséges. Empirizmus: Az érzéki tapasztalás minden ismeret forrása. Nincsenek abszolút igazságok. Minden relatív. Hobbes: Minden test. A szellem vagy nem létezik, vagy azonos a testtel. Logika, gondolkodás = számolás Minden részecskékből (corpuscula) áll. A legfőbb ösztön az önfenntartás. Alapállapot: mindenki háborúja mindenki ellen ? állam: szövetségkötés. Az állam határozza meg a jó és rossz közti különbséget vallás: az állam érdekeit szolgálja Locke: Nincsenek velünk született eszmék. Az értelem tiszta fehér lap. Külső és belső tapasztalás az alapja minden ismeretnek. Általánosítással nem juthatunk abszolút, ontologikus igazságokhoz. Reális ismerettel csak önmagunk és Isten létéről rendelkezünk. Istent közelebbről a kinyilatkoztatás mutatja meg. Vallásszabadság, tolerancia: kivéve az ateistákkal és katolikusokkal szemben Jó = gyönyör; rossz = fájdalom; Újszövetség = tökéletes erkölcsi törvény Állam: a polgárok szabad akaratából létrejött szerződés. Szabadság, szabadságjogok védelme. Törvényhozó és végrehajtó hatalom szétválasztása. Szabad verseny. Berkeley: A létezés bizonyítéka, hogy tudunk róla. Komplex képzetek ? spirituális lét (Isten hozza létre) Hume: A külvilág nem olyan mint a képzeteink Etika = hasznosság (tudat-pszichológia, metafizika kétségessége) Analitikus tudat-elemzés Nincs objektív ismeret, tér, idő, én ? a teoretikus tudományoknál fontosabbak a praktikusak Érzelem ? erkölcs Állam: rokonszenven alapuló társulás ? lelkiismeret meghatározója Vallás: félelem, erkölcsi haszna van (türelmet hirdet) Legradikálisabb!!! Felvilágosodás: tudományos eredmények, technikai fejlődés ? öntudatra ébredés ? hagyományos gondolkodás elvetése Szabadság, emberi jogok (keresztény gondolkodás) Deizmus, liberalizmus Liberalizmus: az embert semmi nem korlátozhatja ? nem egyeztethető össze a hittel Anglia: gentleman, kapitalizmus Franciao: negatív, kritikus, antiklerikális, metafizika-ellenes Voltaire még hisz Istenben Enciklopedia: 28 kötet (Didrot, d'Alambert) Holbach: materialista, ateista Montesquieu: 3 hatalmi ág szétválasztása Rousseau: ősi egyenlőség ? magántulajdon Legfőbb jogforrás a közakarat. Szükség van az államvallásra, de vallási külsőségekre nincs Szabadságra kell nevelni (akár erőszakkal is) Németo: Jogbölcselet emberi ösztönök alapján Egyház- és teológiaellenes (kiv. Jacobi) Német idealizmus Kant (kritikai idealizmus): A tiszta ész kritikája: mi megismerhető és mi nem? Ismeret-gyarapító ítéletekre van szükség! ? van tapasztalatot megelőző (apriori) ismeretünk (transzcendentálék) Transzcendentális esztétika: bennünk eleve meglevő tér- és időfogalom a rendszerező (egyszerre szubjektív és objektív) Transzcendentális analitika: fogalmak összekapcsolása, kategóriák Passzív megismerés = érzékelés; aktív megismerés = feldolgozás Transzcendentális dialektika: a világ, a lélek, Isten csak ideák Fikció: feltételeznünk kell, mintha már következtettünk volna 4 ellentmondásos antonima ? Isten-bizonyítékok tarthatatlansága ? a transzcendentális kérdések nem cáfolhatók és nem bizonyíthatók. Nem fölöslegesek! Nem tud a racionalizmusból és empirizmusból szintézist alkotni! A gyakorlati ész kritikája: A vallásnak az erkölcsre kell épülnie, ami abszolút! Törvénytisztelet ? kötelesség-etika Kategorikus imperativusz: belső erkölcsi törvény ? független a külső törvénytől Erkölcs: a belső törvény kiművelése, külső törvényhez igazítása Természet világa (értelem) ? cselekvés világa (szabad) Az ítélő-erő kritikája: etika és logika külön világ, mégis kell lennie átmenetnek Meghatározó ítélőrő: fogalmakká rendez Reflektáló ítélőerő: általánosít Esztétikai ítélőerő: szubjektív célszerűség Teológiai ítélőerő: objektív célszerűség A vallás a tiszta ész határain belül: Krisztus a közös erkölcsi törvény tiszteletére int. Korabeli klerikalizmus áldozata A világ idomul az eszme elgondolásához!!! Fichte (szubjektív idealizmus): Kantot bírálja: idealizmus ? dogmatizmus Schelling (objektív idealizmus): mindkettőt választja. Teozófia Hegel (abszolút idealizmus): A valóság az abszolút létező önkifejeződése A szellem fenomenológiája: tudás fejlődése. A tudat célszerű. Értelmes = valóságos. Dialektikus fejlődés A logika tudománya: Kategóriák: lét, lényeg, fogalom A természet filozófia: Természet = eszme önmagán kívüli léte ? nem Isten Dialektikus fejlődés: visszatérés önmagába Szellem: visszatérő idea A szellem filozófiája: szubjektív, objektív, abszolút szellem Szabad személyiség ? jog-képesség Állam: erkölcsi szubsztancia Tökéletes ismeret: művészet, vallás, filozófia Művészet: szimbolikus ? klasszikus ? romantikus (legtökéletesebb) Vallás: természetvallás ? zsidó ? keresztény (legtökéletesebb) Filozófia: Az abszolút szellem öntudatra ébredése, dialektikus fejlődés által Herbart: Kant követője, realista Schopenhauer: Bírálja Hegelt és Kantot. Pesszimista, ellentmondásos Legújabb kor Materializmus: Metafizikai teljes mellőzése. Anyagi világ egyoldalú szemlélete Feuerbach: valláskritika: Isten csak önmagunk kivetítése Darwin: Evolúció: ember és állat között csak mennyiségi különbség Marx: (+Engels, Lennin) Történelmi materializmus: a történelmet egész összefüggésében nézi. Alapja a munka Társadalmi lét és társadalmi tudat összhangja Magántulajdon ? társadalmi tulajdon ? osztályharc ? osztály nélküli társadalom elidegenedés ? kommunizmus Dialektikus materializmus: létfogalom helyett anyagfogalom Az anyag érzékelhető, létező, teremtetlen. Nem alárendelhető A tudat az emberi agy terméke Mozgás: az anyag és a lét alapvető tulajdonsága. Materialista dialektika: 1. Az ellentétes erők új minőséget hoznak létre 2. Mennyiségi ? minőségi változás 3. Tagadás tagadása: visszatérés a fejlődés kiindulópontjához (spirál) Az igazság kritériuma a praxis (gyakorlat) Megmaradási törvényekből filozófiai törvényeket kovácsol Valláskritika: Isten-érvek bírálata (filozófiai, politikai, gazdasági) Pozitivizmus: A tudománynak kell rendet tennie. Csak a pozitív tényeket veszi figyelembe Pragmatizmus: hasznosság szempontjait tartja szem előtt Comte: társadalom átalakítása Pozitivizmus = gondolkodás nagykorúsága (teológia és metafizika elvetése) A legértékesebb tudomány a szociológia Spencer: egységes pozitivista rendszer Újkantizmus és újhegelizmus: Századforduló iskolái Újra a kritika kap szerepet Továbbfejlesztések Pragmatizmus: igazság = hasznosság; tapasztalás = objektív valóság Az „élet” filozófusai: tartózkodnak az elvont gondolkodástól Nietzsche: Az életnek kell uralkodni a tudomány felett Etika: nincs abszolút igazság ? szakítás a transzcendentális etikával Vallás = dekadencia ? az ösztönök felszabadítanak ? ember feletti ember (Übermensch) Bergson, Blondel, Dilthey Fenomenológia: lényegek leírása Logisztika: formális gondolati rendszer (kalkulusok) Neopozitivizmus: nyelv elemzése Analitikus filozófia: nyelv vizsgálata több szempontból Strukturalizmus: formalizáló nyelv-filozófia Egzisztencializmus: az ember nem általános, hanem különös Kirkegaard: feszültség, fájdalom ? pillanatnyi élvezet Etika: legértékesebb a vallásos élet Szenvedés: véges ? végtelen Jaspers: lélektani filozófia A lét racionális és igazolt Cselekvés megélése: én-tudat, szabadság-tudat Cél: Világ megismerése Isten megtapasztalható a következményekből A filozófia állandóan a vallással foglalkozik!!! Heidegger: elidegenedés Lét <> létező Lét: legkonkrétabb, mindnyájunkat érintő valóság Az egzisztencia nem sűríthető 1 pontba. Személyes Önmegvalósítás! A halál biztos ? lelkiismeret A jövő fontosabb, mint a jelen Nihilizmus ? igazság Létmisztika: elveszti a lét értelmét: a világot Isten elhagyta Német egzisztencializmus: Szerelem (mással való egyesülés) nem lehetséges Isten: belső ellentmondás ? nem létezhet Keresztény ihletettségű filozófiák: Skolasztika újjáéledése: XIII. Leó: Szent Tamás módszerét ajánlja Hitvédő szándék Transzcendentális módszer: skolasztika + kanti filozófia Karl Rahner: A lét kérdése elől nem térhetünk ki (megismerés problémája) A kinyilatkoztatáshoz szükséges az ember elfogadása Ítéletalkotás: reflex Rossz problémája: megoldás a felebaráti szeretet Perszonalizmus: alapja a személy (sérthetetlen) A személy önmegvalósulása nem választható el másik személytől Cél: a társadalom megújítása Értékek: szabadság, szeretet, személy méltósága, örök léte Chardin: fejlődés: folyamatosság és megszakítás A fejlődés megállíthatatlan, de az ember irányítja. Szükséges a keresztények és nem-keresztények párbeszéde Vágy: egység, igazságosság, szeretet ? Krisztus LETÖLTÉS | ||||||||
|
|
||||||||